Tegnap már beharangoztam volt, hogy ma expedíciót indítunk az egyetem kerékpáros megközelítésére, és vagy a látnoki képességeim erősödtek meg, vagy önbeteljesítő jóslat lett a dologból. Kora hajnali kelésünk ellenére sikerült dél előtt nem sokkal elindulni. Ekkorra a tegnap esti havazás elállt, hó csak porcukorszerűen, nyomokban, annál inkább szikrázott a napsütés. Immáron tapasztaltan szörföltünk át a zöldhullámon, bár a hátszél némileg hiányzott, így eleve lassabban haladtunk előre. Kb 10. kilométer után már nagyon a világ másik felén éreztük magunkat, és a csüggedést fokozta, hogy betévedtünk egy rendkívül sózatlan mellékutcába, ahol Gy. a hátam mögött mindenféle harci mozdulattal a tükörjégen kötött ki. Rövid technikai szünet után aztán töretlen harci lendülettel haladtunk tovább a világvége alsóról világvége felsőre. Ekkor jött a következő örömteli pillanat: a benzinkút, ahol végre jól felfújhatom a biciklik kerekét! Nesze nekem, sikerült leeresztenem a hátsó kerekemet a rossz kialakítású szelep miatt… Tolva mentünk tovább, az első gumis párszáz méteren belül nem tudott segíteni, pedig igazán elővettem a legjobb dán tudásomat! Persze nem a dán szavakon múlt, hanem az ő fújtatóján, amin szintén „rossz” volt a szelep. Megelégelve a dolgot, közel felnin haladtam egy darabig, mikor a felmentő fújtatós benzinkút jött, innen már az egyetem sem volt messze.
Itt tudományosan megállapítottuk, hogy közel húsz km-t tettünk meg 1 óra 40 perc tiszta menetidő alatt, ténylegesen két és fél óra alatt komplikációkkal együtt. Ez üzemszerű bejárásra biciklivel alkalmatlan, sem az időigénye, sem az időjárás miatt: beöltöztünk, részemről szélálló-vízálló-lélegző volt még a kislábujjam is; de pont a lábujjaim voltak végig jégbe fagyva, Gyöngyinek szintén ugyanígy. Mivel reumára és egyéb könnyen jövő ízületi bántalmakra sem szeretnénk benevezni, így valami más megoldást kell keresnünk, hogy eljussunk Ballerupba. (A tegnapi, helyes kiejtést segítő Ballerup link jól megtévesztett többeket, bár mi is legalább 100 km-t bicikliztünk, de nem azon a tájon.)

 Ez volt a mai útvonal, 1/4 arányban hévvel

Hazafelé aztán csaltunk egy tízest a hévvel, az külön fejezetet érdemelne a maga ingyenes bicikliszállításával (persze a jegy ára borsos), a családi-, kerékpáros-, csöndes zónákkal, az ingyen wifivel… De még így is közel 32 km-t tettünk meg repkedő mínuszokban, fáj is a bicikliülés helye.
Már dolgozunk az új, üzemképes útvonalon, de már nem merem kimondani a szót, hogy expedíció ?

Ui. Nemsokára beindul a képgaléria is, ahol többek között a mai verőfényes nappal készült pár kép, meg a lakásunk, és egyéb életképek is megtekinthetőek lesznek.