Bizony pedig oda indultunk vasárnap reggel, a dán nemzeti múzeum egyik fiókintézményébe. De nem bírtunk a vérünkkel, mikor kiléptünk a házból: a szemünk elé táruló látvány még mélyebb kétségbeesésbe taszított minket. Itt valaki vagy lomtalanít, vagy költözik. A…

...az általában vagy a szemből érkező mozdony fénye, vagy esetleg az alagút vége. A bölcsesség persze éjszaka nem alkalmazható. Péntek reggel megint felmerült két azonnal felhívni való lakás, az egyikkel meg is beszéltünk egy fél kettes időpontot, igazítva a pénteki…

A hétfő reggel tényleg hamar jött, bele is vágtam a nagy reményekkel telt álláskeresésbe, meg persze vártam, hogy érkezzen a szerződés a csütörtöki helyszínről, hiszen aznapra ígérte. Nem jött, azóta sem, ezt elárulhatom. Telefont sem veszi fel nekünk, ám láttuk,…

A szombat már-már megszokottan sokára kezdődött, az elejét alvással töltöttük. A csillagos és csípős éjszaka után szép napsütés várt minket, így aztán kora délután a dán design központ felé vettük utunkat, ahol ingyenes LEGO-nap volt. Valamiféle jövőbeli építményeket…

A csütörtöki nap munkakeresés szempontjából meglehetősen eseménytelen volt, épkézláb hirdetés nem nagyon volt, akiket felhívtam, készségesen mondták, hogy ahhoz jobban kellene dánul tudni, hogy náluk dolgozhassak. Ezek után a következő lakás felé tartva a héven még…

Reggel rejtélyes hívásom volt szerda fél 7-kor, nem tudom miért, de keresett Kiseszti a magyar számomon. Jól felébredtünk, szerintem nem is aludtam vissza az utolsó egy órára, ami után indulni kellett a pincébe, a mosodába. Furcsa foglalásos rendszer van, így a két óra alatt eddig…

A hétfői nap nem teljesen terv szerint alakult, mivel egyre-másra felbukkantak ígéretes álláshirdetések, amikre jelentkezni kellett. Így aztán megdőlt a nyomtatás és önéletrajz-leadásos terv. Egész nap szinte csak a gombot nyomtuk, estére rendesen meg is csömörlöttünk tőle,…

Pénteken egy kényelmes reggeli után magamra maradtam az álláshirdetésekkel, így nagy szorgalommal vetettem bele magamat a keresésbe. Meg is nyitottam számtalan darabot, aztán szembesültem azzal délután, hogy ha akkor rögtön küldöm a jelentkezéseket, az olvasó postaládájában…

Kedden túlestem a meghallgatáson, amiért tulajdonképpen hazatértem egy villámlátogatásra. Nem sokat tudok róla mondani, semmilyen értékelhető megérzésem, megállapításom nincs arról, hogy sikerült. Annyi biztos, hogy a németet régen nem beszéltem, így meglehetősen nehezen…

Eltelt már egy kis idő a péntek óta, de ez mit sem akadályoz, hogy egy-két szót ejtsünk róla, különösen az estéről. Napközben a szokásosnak mondható keresgélés-küldözgetés futott végig, otthon voltam kora estig. Kenyeret gyúrtam, már a másodikat, ez már biztos finomabb…