A szombat már-már megszokottan sokára kezdődött, az elejét alvással töltöttük. A csillagos és csípős éjszaka után szép napsütés várt minket, így aztán kora délután a dán design központ felé vettük utunkat, ahol ingyenes LEGO-nap volt. Valamiféle jövőbeli építményeket kellett alkotni, különösebb megkötés nélkül. A közönség háromféle volt:

a) dán gyerekek, lelkesen építkeznek

b) dán gyerekek szülei, egy-egy kockát összeraknak, unaloműzésként

c) külföldi diákok/itt élő fiatalok, nagyon lelkesen építkeznek.

Ennek eredménye a mellékelt képeken is látható, mi nem sok időt szántunk rá, így a kész építményeket bemutató asztalon voltak kifinomultabb alkotások is, bár valószínűleg a mi „Viking űrközpont hajóterminállal” című építményünk a legeredetibbek közé tartozott. Különös figyelmet fordítottunk az igényes kivitelezésre is, felhívnám a figyelmet a fotók nagyíthatóságára!

Utána a sétálóutcán bevettük magunkat kicsit a forgatagba, majd ahogy a napsütés gyengült, az éhség pedig nőtt, hazaindultunk.

Az előző napi hús itt nyert értelmet, tatár beefsteak formájában nyersen, de annál finomabban került a hasunkba. A nap további része már nagy izgalmat nem hordozott magában, inter-urbán megtárgyaltuk az otthoni helyzetet, aztán idővel ránk talált az álom.

Vasárnap sem kopogott korábban a reggel, mint előző nap. Reggeli után a boltba vezetett az utam, előző napi hiányosságainkat pótolni. A dánok nagyon cselesen oldották meg a vasárnapi nyitva tartást, egy bolt általában egy hónapban 1-2-szer tart nyitva ezen a napon. Így aztán a környéken mindig van nyitva valami, de csak egy, az viszont vasárnap monopolhelyzetben. Ez adta azt, hogy velem egy időben még vagy 40 másik dán is azt gondolta, leugrik a boltba élesztőért, és ez okozott nagyobb torlódást. Mire visszaértem, és a biciklis indulás is összejött volna, már nem volt értelme nekivágni úti célunk felé. Kinéztük ugyanis, hogy az állami múzeumok és kiállítások többsége ingyenes, így a dán második világháborús ellenállásé is az. Csak már délután háromkor bezár.

Helyette séta lett a környéken, aztán pizzasütés itthon, meg állásos e-mailek küldése (hogy hétfőn a beérkezett lista tetején legyek), meg telefonozás és blogírás. És már szinte mindjárt hétfő reggel…